Kissé meglepő, hogy ez még nem került be ide, mivel a cím alapján igencsak Red Pill story. Nagyszerű példa arra, hogy mekkora az emberekben a kettős mérce, mert ha a nőkkel bánnak uyganúgy, ahogyan a férfiakkal szokás, akkor is a nőket tekintik áldozatnak.

http://archive.is/k4ji6

A klasszikus forgatókönyv szerint a nő "véletlenül" teherbe esik, az exe/egyéjszakás kalandja nem akarja a gyereket, de a bíróság arra ítéli, hogy fizessen gyerektartást 18 évig, melynek nagyrésze úgysem a gyerekhez kerül. Természetesen nekünk azt mondják, hogy ez a normális és ezt el kell fogadni. Hiszen mindkét szülő felelősséggel tartozik a gyerek iránt. Nem dönthetsz úgy hogy nem leszel szülő.A gyerektartás pedig a gyermekért van. Ha nem szeretnél gyereket, nem kellett volna szexelned. És így tovább.

Kivéve akkor, ha egy férfi éri el, hogy a nő fizessen gyerektartást. Ekkor a Reddit nagy része szerint a faszi egy szemétláda, egy seggfej kamugép. Szegény kisgyerek, egy ilyen ember neveli majd fel. Ebben a pédában egy 20 éves férfi kért segítséget egy Jogi Tanácsadó fórumon. Az ex-barátnője teherbe esett, és a gyereket születése után örökbe akarta adni, annak ellenére, hogy a srác fel akarta nevelni a gyereket, mégha egyedül is. Azt mondta, hogy eleget keres ahhoz, hogy eltartsa, és vállal minden felelősséget ami ezzel jár. Azt az információt kapta, hogy az exe nem adhatja csak úgy örökbe a gyereket, ehhez kell az ő beleegyezése is, ezért jobb ha felkeres egy ügyvédet, jogilag elismeri hogy ő az apa, és harcba száll a felügyeleti jogokért. Tegnap egy fejleménnyel tért vissza ide. Azt mondta szerzett ügyvédet, sikerült elérnie, hogy a gyerket ne adják örökbe, és most egyedül neveli a kislányt. Ráadásul miután ez megtörtént, az ügyvédjével elintézték, hogy az ex fizessen gyerektartást az elkövetkező 18 éveben. A nő telefonon keresztül elhordta mindennek. A klasszikus, gyakori forgatókönyv azzal ér véget, hogy a férfinek kell gyerektartást fizetnie, de most a nő járt így. Rengeteg ember osztotta meg a gondolatait a témában.

"Szörnyű lehet most az anyának. Mert ha nem akarta volna a gyereket, akkor könnyen elmehetett volna abortuszra, és ezzel megszabadul a férfitól. Ezután a nő tejes gyerekfelügyeletet átadja neki és gyerektartást is fizet?

Egyáltalán nem értek egyet ezzel az egésszel." (+723)

Bizony, egyértelműen el kellett volna vetetni a 8 hónapos magzatot, hogy ezzel pénzt spóroljon.

"De az volt az örökbeadás lényege, hogy valaki rendesen gondját viselje a gyereknek. Ez csak valami sunyi trükkenk tűnik." (+257)

Rendes nevelés a gyereknek? Add örökbe.

 "A nőnek volt egy terve, de ehelyett most gyerektartást kell fizetnie, mert az apa teljes felügyeletet akart?" (+420)

"Miután megkapta a teljes felügyeletet, még gyerektartást is akar? Az mintha ellentmondana annak, hogy el tudja látni a gyereket. Kijelenthetjük hogy az apa egy gyökér. A nő megszakította volna a terhességet, ha tudja hogy ez lesz." (+596)

Egy másik "el kellett volna vetetnie a majdnem teljesen kifejlett gyereket" komment.

"Szó szerint egy poszt, miszerint ha örökbe adta volna a gyereket, akkor sokkal jobb helyzetben lenne. Őrület." (+4)

Ha örökbe adta volna a kislányt, megspórolt volna egy kis pénzt, és a gyerek a biológiai szülei nélkül nőne fel. Képzeld el, hogy ez mennyivel jobb lenne!

"Az anya hagyta, hogy megkapja a gyereket, erre ő még gyerektartást is követel? Szent szar, egszerűen nem tudom felfogni, hogyan lehet erre képes valaki. Csak képzeld el a Reddit-től mit kapna, ha ez fordítva történik." (+188)

"Képzeld el ha ezt egy nő csinálja meg!"

"Az anyát megvezették, hazudtak neki. Hihetetlenül szánalmas ez az egész. Aggódok a gyerekért, mert egy rideg, számító férfi neveli, aki hazudik és képes így átverni valakit ... Sokkal értelmesebbnek kell lennie ezeknek a törvényeknek." (+44)

"Igazi taplóság gyerektartást követelni. Az anya teljesen világosan megmondta, hogy NEM akarja a gyereket. Nem gördített akadályt az elé, hogy a posztoló megkapja a gyereket. Örökbe adhatta volna a gyereket és most nem kellene gyerektartást fizetnie. De úgy döntött, hogy az apának adja a lehetőséget a nevelésre. Teljes mértékben egy seggfej dolog hogy az apa ezt teszi." (+10)

"Micsoda önző pöcs. De közben egy gyönyörű módja annak, hogy a nő élete végéig utálja őt." (+14)

"Azt gondolom ez egy elég nyomi dolog. Én az anya helyében tutira megtámadnám a gyerektartást, és harcolnék a láthatási jogért. Akkor talán meggondolná magát, és nem akarná a gyerektartást."

"Ha én lennék a nő, harcolnék a láthatás jogáért, és mint egy szánalmas nyomorult nevelhetném a gyereket akit nem is akarok visszakapni."

"Örülök hogy nem én vagyok az egyetlen aki szomorú emiatt az övön aluli ütés miatt, ahogy ez az ember megkapta a gyerektartást. A becstelensége igencsak aggasztó." (+61)

"Megakadtam azon, hogy gyerektartást követel. Ez az én fejemben helytelennek hangzik. Ha örökbe adta volna a gyereket, most nem kellene 18 évig gyerektartást fizetnie. Mindazonáltal, ha felcserélnénk a szerepeket, és az apa akarná örökbeadni a kislányt, és az anya akarna teljes felügyeletet, azt hiszem az emberek véleménye az lenne, hogy az apának nyilvánvalóan fizetnie kell. A törvényeknek változnia kell e tekintetben." (+19)

 "Ez egy nővel történt, változtatni kell a törvényen."

És itt egy komment ami megnevettetett:

"Azt mondtad nem voltál elég okos a főiskolához? Ember, te lenyűgöző vagy!"

És kommentek százai vannak még, melyek bunkónak, szemétládának, ridegnek és hasonlónak nevezik.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az emberek fele támogatja őt, és azt gondolják, ez tökéletesen rendben van. Talán inkább ők a többség.  Abban viszont biztos lehetsz, hogy ha ezt egy nő csinálja, senki le sem tojta volna.

Mikor egy nővel úgy bánnak, ahogy a férfiakkal szoktak, a nő mindig áldozatként jelenik meg. Ráadásul ha elszenvedi a legapróbb következményét is a tettének, az emberek védelmükbe veszik. Mintha a múltbeli tettei nem is számítanának (úgy mint a késői abortusza egy életképes magzatnak, csak hogy ne kelljen gyerektartást fizetnie). 

forrás

A cikk megjelent a ferfihang.hu-n 2018. március 23.-án.

Egy új kutatás szerint azokban az országokban, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, kevesebb nő szerez diplomát műszaki, természettudományi vagy matematikai területen (továbbiakban STEM). A kutatók azt mondják, hogy a döntéshozók a tanulmány eredményeit felhasználva felülvizsgálhatják a módszereiket, melyekkel növelhetik a nők részvételét ezeken a területeken.

A felmérés azt találta, hogy Albániában és Algériában nagyobb a nők aránya a STEM területeken, mint Finnországban, Norvégiában vagy Svédországban, mely országokat éppen a magas fokú nemek közötti egyenlőség miatt szokás dicsérni. Ezt a jelenséget a „nemi egyenlőség paradoxon” névvel illetik.

A tanulmányt készítő Leeds Beckett Egyetem és Missouri Egyetem kutatói úgy hiszik, ezt azért lehet, mert azokban az országokban, ahol kisebb a nemek közötti egyenlőség, gyakran a jóléti támogatások alacsonyak, ezzel vonzóbbá téve a jól fizető STEM karriert.

A Psychological Science-ben közzétett tanulmány arra is kíváncsi volt, hogy mi motiválhatja a lányokat és a fiúkat abban, hogy STEM tárgyakat tanuljanak, beleértve az általános képességet, érdeklődést az adott tárgy iránt vagy az általa nyújtotta élvezetet, továbbá azt, hogy a tudományos tárgy vajon egy személyes erősség volt-e.

Felhasználva 67 ország 475 ezer serdülő fiataljának adatait, a kutatás kimutatta, hogy amíg a fiúk és lányok eredményei a STEM tantárgyakban nagyjából hasonlóak voltak, a tudomány nagyobb valószínűséggel vált a fiúk kedvencévé. A lányok - még ha képességeik a tudományban ugyanolyan vagy kiemelkedőbb is volt azoknál a fiúknál - gyakran inkább olvasás szövegértésben voltak eredményesebbek, mely képesség a nem-STEM tárgyakhoz kapcsolódik. A lányok hajlamosabbak voltak alacsonyabb érdeklődést mutatni a tudományos tárgyak iránt. Ezek a különbségek közel általánosak voltak minden vizsgált országban és régióban.

Gijsbert Stoet, az Egyesült Királyságbeli Leeds Beckett Egyetem pszichológia professzora szerint ez megmagyarázhat néhány nemi különbséget a STEM területeken:

 „Minél tovább jut valaki a közép és felsőfokú oktatásban, annál több tantárgyat kell mellőznie, míg a végén csak egy marad. Hajlunk arra, hogy azt válasszuk, amiben a legjobbak vagyunk, és amit élvezünk is. Ez teljesen logikus, és egybevág az megszokott iskolai tanácsokkal is. Így, bár a lányok képessége a tudományos területeken és a matematikában megegyezik a fiúkéval, ha azok nem tartoznak a kedven tantárgyaik közé, illetve ha kevésbé érdeklődnek irántuk, nagyobb valószínűséggel választanak inkább valami mást.”

A kutatók azt is vizsgálták, hogy várhatóan mennyi lány választ STEM szakot a további tanulmányaihoz, figyelembe véve a kritériumokat. Fogták azoknak a lányoknak a számát, akik rendelkeztek a STEM szakterület által igényelt képességekkel, és azokét, akiknek ez a kedvenc tárgyuk is volt, és hozzámérték a STEM szakon diplomázott nőkével. Ez minden országban egyenlőtlenségeket mutatott, de még nagyobbakat a nemileg egyenlőbb országokban. Az Egyesült Királyságban a STEM diplomát szerzők nők aránya 29%. Csak a képességeik alapján a lányok 48%-a várható, hogy ilyen területet választ. Ez a szám 39%-ra csökken, ha képességet és szak iránti érdeklődést is figyelembe vesszük.

A kutatásban együttműködő David Geary, aki az Egyesült Államokbeli Missouri Egyetem professzora hozzátette: „Bár a nemek közti egyenlőségben jobban teljesítő országok hajlamosabbak aktívan ösztönözni a nők részvételét a STEM szektorokban, mégis több nőt veszítenek a pályáról – akik ha a tudásuk szintjét vesszük alapul akár azt is választanák. Komoly gazdasági tényezők figyelhetők meg, melyek egyszerre járulnak hozzá a nők nagyobb részvételi arányához a STEM területeken a nemek közötti egyenlőség szempontjából gyengén teljesítő országokban, és a nők alacsonyabb részvételéhez a nemileg egyenlőbbekben.

Azokban az országokban, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, általában jóléti államok, melyek magas szintű szociális biztonságot nyújtanak az ott élőknek. Ott viszont, ahol kisebb az egyenlőség, a szociális biztonság is alacsonyabb és az életkörülmények is rosszabbak. Az UNESCO általános várható élettartam (OLS) adatait iránytűként használva a gazdasági lehetőségek és nehézségek feltérképezéséhez, a kutatók rájöttek, hogy a nemileg egyenlőbb országokban nagyobb az általános elégedettség is.

Stoet professzor szerint: „A STEM életpálya általában véve biztonságos és jól fizető, de az oka annak, hogy ne ezt az utat válasszuk változó lehet. A gazdagabb országokban, ahol a karrierválasztás viszonylag veszélytelen, a nők választhatnak nem gazdasági tényezők alapján is. Fordítva, azokban az országokban, ahol kevesebb a gazdasági lehetőség, vagy ahol bizonytalan a foglalkoztatás, a jól fizető és aránylag biztonságos STEM karrier sokkal vonzóbb lehet a nők számára”

Professor Geary hozzáteszi: „Lényegében, mikor csökkennek a gazdasággal kapcsolatos aggodalmak – ahogy a nemileg egyenlő országok esetében láthatjuk –, a személyes preferenciák erősebben jelennek meg. Ebben a helyzetben, a tudományos erősségekben és a szakmai érdeklődésben lévő nemi különbségek sokkal erősebben befolyásolják a főiskola és karrierválasztást, létrehozva a STEM paradoxont.”

A nők számának növelését célzó széleskörű erőfeszítések ellenére a STEM területeken a nemi arányok nagyjából stabilak voltak évtizedekig, ezek a megállapítások viszont segíthetnek hatékonyabbá tenni ezeket a módszereket.

 „Fontos hogy figyelembe vegyük azt, hogy azok a lányok, akik saját elhatározásból nem STEM területen tanulnak tovább – mert úgy érzik, nem azt akarják csinálni –, megalapozott okok miatt teszik ezt, ezért az összes lányt megszólító kampányok talán pénz és energiapocsékolásnak tekinthetőek.”- teszi hozzá Stoet professzor. „Ha a kormányok növelni akarják a nők részvételét a STEM szektorokban, egy sokkal hatékonyabb stratégia lehet az, hogy ha azokat a lányokat célozzák meg, akiket egyértelműen ’letértek’ a STEM ösvényről: azokat, akiknek a kedvenc tantárgya a természettudomány és a matematika, akik élvezik ezeket, de mégsem ezeket választják. Ha megértjük a motivációjukat, a közbeavatkozást úgy lehet tervezni, hogy meggondolják magukat.”

forrás

(A forrás által használt tanulmány: Gijsbert Stoet, David C. Geary. The Gender-Equality Paradox in Science, Technology, Engineering, and Mathematics Education. Psychological Science, 2018; 095679761774171 DOI: 10.1177/0956797617741719)

A cikk megjelent a ferfihang.hu-n 2018. január 6.-án.

A következő írás Matt Forney, www.returnofkings.com –on közreadott cikkének fordítása. Elérhető az alábbi linken: http://www.returnofkings.com/143961/star-wars-the-last-jedi-is-one-of-the-worst-films-of-the-decade A cikkhez felhasznált képek is innen származnak. A cikk aljára összegyűjtöttem néhány szót magyarázattal, ha esetleg valakinek szüksége lenne rá a cikk olvasása közben. Előre jelzem, hogy a filmet nem láttam, mikor fordítottam. Vigyázat, nyomokban magyartalanságot, hibákat tartalmazhat.

Senki sem fog belerokkanni, ha alábecsüli a Star Wars rajongók mazochizmusát. A tavalyi Zsivány Egyes kivételével, az elmúlt húsz év minden Star Wars filmje tiszta, hamisítatlan szemét volt, a franchise mégis folytatódott, hogy túlszárnyalja a harmadik világ felének GDP-jét. A Star Wars: Az Utolsó Jedi a legfrissebb kiruccanás a messzi, messzi galaxisba, megdöntve a jegyeladási rekordokat egy újabb cukormázas keverékével az akciódús CGI és a társadalmi igazságosság hókuszpókuszának.

Az Utolsó Jedi azt is megmutatta, hogy a mainstream mozi kritikusok véleménye egyfajta fizetett hirdetés, mivel általános elismerésük a film iránt meghazudtolja a rajongókat, akikből ugyanez a mozi ellenérzést váltott ki. És a fanoknak fan igaza: Az Utolsó Jedinem csak a valaha volt legrosszabb Star Wars film, de könnyen az utóbbi évek egyik legrosszabb filmje is. Minden alkalommal, amikor úgy gondolom, hogy a Star Wars ennél már nem lehet rosszabb, a készítők valahogy egy kicsit mélyebbre ássák magukat a gödörben.

Az Utolsó Jedi nem csak a fehér-, vagy férfiellenes propaganda miatt rossz. Nemcsak azért mert levizeli a Star Wars univerzumát, beleértve az előző filmet, Az Ébredő Erő-t is. Az Utolsó Jedi azért rossz, mert alapvetően belebukik a történetmesélésbe, és mert nem érti, hogy mi is az a Star Wars.

Az Ébredő Erő rossz volt, de szelíden, ártalmatlanul, míg Az Utolsó Jedi nagyon felidegesített. Ki is mentem volna a moziteremből, ha Roosh nem kért volna meg rá, hogy értékeljem a filmet a ROK számára. Itt van akkor, hogy ez az epizód miért lett szörnyű. És igen, ez az értékelés tele van spoiler-rel, de kit érdekel?

Fehér Férfi Kívül Tágasabb

Hogy igazságosak legyünk, Rian Johnson rendező előtt nagy feladat állt, fel kellett takarítani a J.J. Abrams által otthagyott romokat. Az Ébredő Erő telis-tele volt Halálcsillag méretű lyukakkal, ami még egy kiváló rendezőt vagy írót is megizzasztott volna. Példaként az előző részből: megállapítható, hogy a Birodalmat legyőzték, és a Köztársaság uralja a galaxist, mégis van még „Ellenállás” a Lázadók által az eredeti filmben. Ugyan mi ellen állnak ellen?

Az Utolsó Jedi onnan folytatódik, ahol Az Ébredő Erő befejeződött. Annak ellenére, hogy a Halálcsillagot Starkiller bázist elpusztították, az Lázadók Ellenállást sarokba szorítja az Birodalom Első Rend a Hoth egy meg nem nevezett bolygón, ahonnan menekülésre kényszerülnek. De ne aggódjunk: ez a film nem képkockáról képkockára való másolata A Birodalom Visszavág-nak. Mivel Rian Johnsonnak be kellett bizonyítani, hogy nagyobb a farka J.J. Abrams-énál, úgy döntött, hogy plagizál a Jedi Visszatérből is!

Az Utolsó Jedi-ből nagyon sok minden egy tudatos pofon a Star Wars fehér férfi fanjainak. Például az Ellenállásnál mindegyik vezető tábornok nő, beleértve Leia (Carrie Fischer) hercegnőt tábornokot, ami megmagyarázza hogy miért lettek az előző részben még a galaxist uralókból egy maréknyi űrhajóba száműzve. Az Első Rend mindegyik katonája és tábornoka egy kivétellel fehér férfi, míg az Ellenállás tejes létszáma Poe Dameron (Oscar Isaac) kivételével nem fehérekből, és nőkből áll.

Poe messze a legérdekesebb karakter a filmben, még ha azt is nézzük, hogy a forgatókönyv milyen irányba is megy, lényegében leszarva őt. Gyakorlatilag hallhatod, ahogy az író azt motyogja: „Baszd meg mérgező férfiasság!” minden alkalommal mikor feltűnik a vásznon. Annak ellenére, hogy előrelátó és bátor, Poe-t mindig leordítja a női feljebbvalója hogy „túl forrófejű”. Például bátorsága ellenére, mikor is kiiktatja az Első Rend egyik cirkálóját a film kezdetén, Leia lefokozza őt „vakmerőségéért”.

Később a filmben, miután Leia komába zuhan, azután hogy csodával határos módon túlélte az űrrel való közvetlen kapcsolatot (ne kérdezd) Poe rájön, hogy a Leia helyére lépő lila hajú (igen, tényleg az) HR lady Holdo (Laura Dern) azt tervezi, hogy öngyilkos és gyáva módon evakuálja az Ellenállók utolsó cirkálóját egy fegyver nélküli szállítóhajóba. Poe okosan lázadást szít, csak Leia áll Holdo mellett, akinek a terve azzal végződik, hogy két tucat Ellenállón kívül mindenki meghal. Kiváló munka Holdy!

A film másik szála, főszerepben Finn-nel (John Boyega), egyaránt íztelen. Frusztrálva HR lady Holdo vezetésre való teljes alkalmatlanságával, Finn összeáll Rose Ticoval (Kelly Marie Tran) a down szindrómás kommunista Montagnarddal, hogy találjanak egy kódfejtőt, aki képes meggátolni az Első Rendet, hogy kövessék az Ellenállást a hiperűrön keresztül. Elmennek Canto Bright üdülőbolygóra, és szó szerint elkezdenek embereket gyilkolni, akiknek az volt a bűnük, hogy gazdagok voltak. Ez egy Szellemirtók szintű szemét.

De ezek egyike sem fogható ahhoz, ahogy Az Utolsó Jedi megerőszakolja Luke Skywalker (Mark Hamill) karakterét. A cselekmény fő szála Rey (Daisy Ridley) köré épül, aki egy utcai csibész, egyfajta feminista Mary Sue, ahogy próbálja meggyőzni Luke-ot hogy segítsen az Ellenállásnak, és készítse fel őt az erő használatára. Luke kezdetben visszautasítja, aztán kicsit nyafogva arról, hogy a Jedi megérdemli, hogy befejezze, vonakodva eleget tesz Rey akaratának. Hamill teljesítménye zavarba ejtően gyenge Luke karakterfejlődése pedig egy beteg vicc, versenyre kelve azzal, ahogy Az Ébredő Erő ábrázolta Han Solo-t egy kivénhedt Pán Péterként.

Az egyetlen jó dolog Az Utolsó Jedi-ben az, hogy Rey messze kevesebb időt kapott a vásznon, mint Az Ébredő Erő-ben. Ő egyszerűen nem szerethető, mézesmázos, es nem valóságos – példaként ott vannak a bizarr telepatikus párbeszédjei a filmbéli ellenfelével Kylo Rennel (Adam Driver) – de ez még mindig fejlődés. Sajnos a további SJW maszturbációs fantáziák, mint Rose és Holdo – akivel kapcsolatban biztos vagyok abban, hogy azért kapott lila hajat, hogy bemutathasson vele a rajongóknak – lehúzza ezt a pozitív felemelkedést.

Első a propaganda, aztán a cselekmény

Az Utolsó Jedi ragaszkodása ahhoz, hogy lenyomja a társadalmi igazságosságot a nézők torkán csak egy ok, ami ezt a filmet rosszá teszi. Rian Johnson képességeit egyértelműen meghaladta a Star Wars: az egyetlen jó filmje a 2005-re datált Beépülve (eredeti címe: Brick), egy mókás egyvelege a tini drámának és a noir-nak. Az Utolsó Jedi cselekményfejlődése, tónusa, karakterfejlődése és minden más zavaros és értelmetlen.

Példának okáért, a három felvonásos dráma második részének sötétnek és borongósnak kellene lennie, amiben a hősök tesztelik a képességeiket a túlélésért és a diadalért. De távol kerülve a sötétségtől Az Utolsó Jedi egy a maga hangnemében teljesen alkalmatlan bohózat. A film első része egy ostoba komédia Poe Dameron és az Első Rend tábornoka között, ami nem vicces és egyáltalán nem illik a történetbe. Hasonlóan ahhoz, mikor az egyik telepatikus telefonszex alatt, Rey arról panaszkodik, hogy Darth Bugman levette a felsőjét, ezzel a jelenetet éppoly kényelmetlenné téve, mint a Girls című sorozat azon részében ahol Lena Dunham karaktere rajtakapja Adam-et, ahogy épp kiveri.

Ezek a folyamatos hangsúlyváltások nem csak nyikorgósak, de aláaknázzák a film ünnepélyességét, amire annak szüksége van. Az eredeti Star Wars filmek a 20. század hagyományos mítoszaiban és kalandtörténeteiben gyökereznek, és amíg néha-néha gondtalanok, alapvetően komolynak hatnak. Az Utolsó Jedi alapjaiban komolytalan, helyettesítve az eredeti sorozat hősies érzését egy „hagyd a múltat elpusztulni” féle hipszter nihilizmussal. Éppen ezt ábrázolja mikor Luke és Yoda eldönti, hogy elpusztítja a Jedi könyvtárat azért, mert Rey a taknyos 14 éves kislány bölcsebb, mint a történelem összes Jedije által összegyűjtött valamennyi tudás.

Rian Johnson rakománykultusz gondolkodása más módon is megfertőzi a filmet. A történet elején el kellett fojtanom a röhögést mikor az Ellenállás leleplezi a mélyűri bombázókat, amelyek ledobják a robbanótöltetet a bombakamrából pontosan úgy, ahogy a repülőgépek teszik. Az űrkommandót (eredeti címe: Wing Commander) könyörtelenül kigúnyolták ezért 1999-ben, de a kritikusok IQ-ja kb 5 ponttal csökkent azóta, így senki nem vette észre, hogy mennyire retardáltnak tűnt ez a jelenet. Természetesen az X-szárnyú/TIE vadász légicsatának az eredeti sorozatban a második világháború szolgált alapul, de még George Lucas sem volt olyan hülye, hogy ilyet műveljen.

Ráadásul Az Utolsó Jedi ragaszkodása ahhoz, hogy leckét adjon a nézőknek kultúrmarxizmusból aktívan szabotálja a cselekményt is számos módon. Például a film végéhez közeledve, Finn egy öngyilkos támadást vezet az Első Rend ellen, ami megmenthetné az Ellenállást. Az ő feláldozása egy nagyszerű momentuma lehetett volna a filmnek, megmutatva azt, hogy a karaktere mennyit fejlődött Az Ébredő Erő óta, ahol teljesen gyávának ábrázolták.

De mikor Finn ott tart, hogy meghaljon, Rose megállítja azzal, hogy úgy kell győzniük, hogy „megmentjük azt, amit szeretünk” és nem úgy hogy „megöljük azt, amit utálunk” (vagy valami ilyesfajta baromság), ezzel kijelölve az Ellenállás végzetét a folyamatban. Szép munka, idióta. Legalább ezután meghal, megmentve minket az orrhangjától és a rusnya képétől.

Végezetül Leia tábornoknak valahogy sikerül a teljes felelősséget elhárítania amiért Kylo Ren az erő sötét oldalára állt, annak ellenére, hogy ő az anyja. Ahogy Az Utosó Jediben, úgy Az Ébredő Erő-ben is Darth Bugman minden haragját Han Solora (az apja) és Luke Skywalkerre összpontosítja, Leia valahogy kimarad ebből. És a tény ellenére, hogy Leia fia az Első Rend második leghatalmasabb embere – azt jelentve ezzel, hogy Leia közvetlenül felelős a galaxisban lévő háborúért – senkinek semmi problémája azzal, hogy az Ellenállás egyik vezetőjeként szolgáljon.

Küldjük nyugdíjba a Star Wars-t

A központi probléma a Star Wars filmekkel – vagy bármilyen klasszikus franchise elővételével – hogy a kortárs filmgyártók nem értik, hogy mi tette az eredetiket nagyszerűvé. A Star Wars a 70-es évek produktuma: egy hősies történet a jóról és a gonoszról, kulturális motívumokat felsorakoztatva melyek a korabeli amerikaiak előtt nem volt ismeretlen. A Bugman-ek, mint Rian Johnson vagy J.J. Abrams látják a Star Wars főbb elemeit, de anélkül hogy elmerülnének a kulturális miliőjében, a legjobb, amit tenni képesek az egy nagy költségvetésű rajongók által megálmodott SJW nonszensz.

Ez minden, ami Az Ébredő Erő vagy Az Utolsó Jedi lenni tud: jelmez és CGI. Az X-szárnyúak, fénykardok és űrlények olyannak tűnhetnek, mint az eredeti trilógiában, de a szív és lélek hiányzik belőlük. Gyenge törtnet, balos agitprop és ostoba viccek jellemzik. Az Ébredő Erő unalmas és nehézkes volt, de Az Utolsó Jedi arra késztet, hogy vágyj Jar Jar Binks komolyságára. Igen, ennyire szörnyű.

Ironikus, hogy Kylo Ren nihilista mantrája, a „hagyd a múltat elpusztulni”, amilyen alkalmatlan egy Star Wars filmhez, olyan precízen írja le, hogy egy modern mozilátogatónak hogyan is kellene kezelni a franchise-t magát. A Star Wars elpusztult, kockafejűek. És nem fog visszajönni. Itt az idő, hogy hátra vigyük a sufniba és golyót repítsünk a fejébe. Az eredeti trilógia remek volt és néhány videojáték is hozta a szintet, de a majom meghalt, a műsor véget ért.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szómagyarázat:

Bugman – tipikusan balos városlakó, konzumidióta, hóna alatt a MacBook-jával, iPhone-nal a zsebében (Magyarországon ezekre nincs mindnek pénzük), akinek nincs saját gondolata, véleményét blogokról szedi össze, divatlapok öltöztetik, nálunk, magyaroknál őket hívjuk „értelmiséginek”.

CGI – számítógépes animáció

SJW – magyarul: Társadalmi Igazságosság Harcosai

ROK – a Return of Kings közössége, a weboldal ahonnan ez a cikk is származik.

Rakománykultusz – a wikipédiáról: rakománykultusz-tudomány az a tevékenység, mely külsőségeiben hasonlóságot mutat a tudományos munkával, de módszereiből hiányzik a valódi tudományokra jellemző integritás.

Megkértek hogy képezzek ki egy női munkatársat egy olyan pozícióra, melyre én már megfeleltem.

Azzal kezdeném hogy ez a lány nem sunnyogott, tényleg meg akarta tanulni a munkát, sőt azt is hogy hogyan kell azt jól csinálni. Két éven keresztül dolgoztam ennek a cégnek, és minden felettesemtől akivel valaha melóztam jó értékelést kaptam. Aztán megüresedett egy pozíció ami alapvetően olyan volt, mint amit addig is csináltam. Csak annyi volt a különbség, hogy a kisebb, lakossági melók helyett a komolyabb, ipari munkák voltak előtérbe helyezve. Természetesen ez jelentős bérnövekedéssel is együtt járt, így jeleztem a főnökeimnek hogy akarom ezt a pozíciót. Eltelt egy-két hét, és már írtam is a teszteket, mert látni akarták hogy mennyire vagyok felkészüve a rám háruló teherre. Minden tesztet kiválóan letudtam, egy hibás válaszom sem volt. A meló az enyém lett, a belem is kihajtottam érte. Aztán a semmiből egyszer csak jött a hideg zuhany, hogy más kapta meg az esélyt. Hát nem kicsit esett szarul elmondhatom, de arra nem számítottam, hogy aki megkapta annak semmilyen tapasztalata sincsen, ráadásul nekem kell majd kitréningelnem. Úgy esett, hogy ez a valaki egy nő volt, és már az első napon, ami ugye a kiképzéssel kezdődött, majdnem kétszer annyit pénzt kapott, mint én. Ezt persze nem hagyhattam annyiban, szóval összerántottam egy meetinget a főnökeimmel, akik elmagyarázták, hogy azért vették fel helyettem, mert a kisebbségi kvótaigényt ki kellett elégíteni (annak ellenére, hogy aki elment az egy fehér férfi volt), és hogy folytassam a munkám ami majd meg fogja hozni az eredményét. Kimentem az irodából, agyaltam egy percet mi legyen, majd visszatértem és egyből felmondtam. Egy hét múlva már a konkurenciánál dolgoztam a kívánt munkakörben. Mint mondtam, nem haragszom arra aki megkapta a munkát. Meg akarta tanultni a szakmát és jó akart lenni benne, de ez nem jelentette azt, hogy az ilyet bamba képpel kell végignézni.

Nem kell nyelded a sok szart amit eléd raknak.

forrás

Az önámítás egy hálátlan kurva. Fincsi kis hazugságokkal etetjük magunkat, melyektől jól lakik az elménk.

Ahhoz viszont, hogy jobbá váljunk, meg kell értenünk és el kell fogadnunk azt, hogy hol is tartunk most. A legjobb lesz ha megszabadulunk az érzelmeinktől. Attól, hogy azt szeretnénk hogy 5 üveg kóla legyen a polcunkon, még kettő lesz ott. Kívánhatnuk még több kólát, célozhatunk is rá, hogy kell még, esetleg hisztizhetünk is érte, de az nem változtatja meg a valóságot. Menj el a boltba, és vegyél még kólát. Vagy ne.

Velünk és a testünkkel kapcsolatban már kicsit trükkösebbé válik a dolog. Egyáltalán nem olyan mintha dühöngenénk a hiányzó kóla miatt. Bejön ugyanis a képbe a szégyen, amitől zavarba jövünk és értéktelennek érezzük magunkat. Ezt az érzelmi terhet félre kell tenni, hogy meglássuk a céljainkat, és megtervezhessük a következő lépést az önfejlesztés útján.

Mind elkezdtük valahol. Emlékszem milyen szerencsétlen voltam a küzdőtéren az első napomon. Nem tudtam elsajátítani a helyes lépéseket, nem voltam elég erős és az erőnlétem is hagyott kívánni valót maga után. Megmaradhattam volna a bénaság röhelyes szintjén, de nem tettem. Bemenni az terem ajtaján az első napon nem volt könnyű, de visszatérni még annál is nehezebb volt. El kellet fogadnom a gyengeségemet, azt, hogy ez valódi, viszont csak ideiglenes. Természetesen idővel jobb lett, sokkal jobb, és ez kihatott az egész életemre.  Neked azonban nem kell fejest ugranod a közdősport világába, de úgy érzem, a példám segítségedre lehet. Ismerd el, ha valamiben rossz vagy és nem hátráltat majd az egód. Helyette próbálkozni fogsz, időt szánsz rá, és kifizetődik majd a munkád.

Rendben. Most már nem menekülsz a tények elől. X kilót nyomsz a mérlegen és Y kilót nyomsz ki fekve. Megváltoztatnád a számokat, igaz? Az egészségedét, a képességeidét, a neked járó tiszteletét, az elméd erejét, a büszkeségedét, a megcuccolt csajszikét, mindegyik jó ok nálam ... de legvégül minannyiunknak szükségünk van a saját motivációnkra. Ez az amiért arra kérlek téged, az olvasót, hogy áll meg egy pillanatra, és mondd el, mi az ami hajt téged ,és azt, és hogy ez mennyire fenntartható. Mert ha nem a saját stílusodat követed, akkor rossz úton jársz, és el fogod baszni.

A határok, amiket magad körül érzel NINCSENEK kőbe vésve. Ez az amiért az őszinteségre szükség van. Mert megtisztítja az utat az akadályoktól. Nekem is hiba lett volna a félelmeimre hallgatni.

Nem baj, ha vannak hibáink vagy ha sebezhetőek vagyunk. Nem kell őket világgá kürtölni a neten, de nem kell szégyenkezni sem miatta. Ez arról szól, hogy elfogadod a saját gyengeséged. Nem vagy tökéletes de szörnyű sem vagy. Szánd rá az időt, ne add fel az edzést, és egy új embert hozhatsz létre.

forrás