The Mechanic Blogja

Fordítások és miegymás ...

A nemileg egyenlőbb országokban kevesebb nő szerez diplomát STEM szakokon

2019. január 27. 21:56 - The Mechanic

oscar-nord-588057-unsplash.jpgA cikk megjelent a ferfihang.hu-n 2018. március 23.-án.

Egy új kutatás szerint azokban az országokban, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, kevesebb nő szerez diplomát műszaki, természettudományi vagy matematikai területen (továbbiakban STEM). A kutatók azt mondják, hogy a döntéshozók a tanulmány eredményeit felhasználva felülvizsgálhatják a módszereiket, melyekkel növelhetik a nők részvételét ezeken a területeken.

A felmérés azt találta, hogy Albániában és Algériában nagyobb a nők aránya a STEM területeken, mint Finnországban, Norvégiában vagy Svédországban, mely országokat éppen a magas fokú nemek közötti egyenlőség miatt szokás dicsérni. Ezt a jelenséget a „nemi egyenlőség paradoxon” névvel illetik.

A tanulmányt készítő Leeds Beckett Egyetem és Missouri Egyetem kutatói úgy hiszik, ezt azért lehet, mert azokban az országokban, ahol kisebb a nemek közötti egyenlőség, gyakran a jóléti támogatások alacsonyak, ezzel vonzóbbá téve a jól fizető STEM karriert.

A Psychological Science-ben közzétett tanulmány arra is kíváncsi volt, hogy mi motiválhatja a lányokat és a fiúkat abban, hogy STEM tárgyakat tanuljanak, beleértve az általános képességet, érdeklődést az adott tárgy iránt vagy az általa nyújtotta élvezetet, továbbá azt, hogy a tudományos tárgy vajon egy személyes erősség volt-e.

Felhasználva 67 ország 475 ezer serdülő fiataljának adatait, a kutatás kimutatta, hogy amíg a fiúk és lányok eredményei a STEM tantárgyakban nagyjából hasonlóak voltak, a tudomány nagyobb valószínűséggel vált a fiúk kedvencévé. A lányok - még ha képességeik a tudományban ugyanolyan vagy kiemelkedőbb is volt azoknál a fiúknál - gyakran inkább olvasás szövegértésben voltak eredményesebbek, mely képesség a nem-STEM tárgyakhoz kapcsolódik. A lányok hajlamosabbak voltak alacsonyabb érdeklődést mutatni a tudományos tárgyak iránt. Ezek a különbségek közel általánosak voltak minden vizsgált országban és régióban.

Gijsbert Stoet, az Egyesült Királyságbeli Leeds Beckett Egyetem pszichológia professzora szerint ez megmagyarázhat néhány nemi különbséget a STEM területeken:

 „Minél tovább jut valaki a közép és felsőfokú oktatásban, annál több tantárgyat kell mellőznie, míg a végén csak egy marad. Hajlunk arra, hogy azt válasszuk, amiben a legjobbak vagyunk, és amit élvezünk is. Ez teljesen logikus, és egybevág az megszokott iskolai tanácsokkal is. Így, bár a lányok képessége a tudományos területeken és a matematikában megegyezik a fiúkéval, ha azok nem tartoznak a kedven tantárgyaik közé, illetve ha kevésbé érdeklődnek irántuk, nagyobb valószínűséggel választanak inkább valami mást.”

A kutatók azt is vizsgálták, hogy várhatóan mennyi lány választ STEM szakot a további tanulmányaihoz, figyelembe véve a kritériumokat. Fogták azoknak a lányoknak a számát, akik rendelkeztek a STEM szakterület által igényelt képességekkel, és azokét, akiknek ez a kedvenc tárgyuk is volt, és hozzámérték a STEM szakon diplomázott nőkével. Ez minden országban egyenlőtlenségeket mutatott, de még nagyobbakat a nemileg egyenlőbb országokban. Az Egyesült Királyságban a STEM diplomát szerzők nők aránya 29%. Csak a képességeik alapján a lányok 48%-a várható, hogy ilyen területet választ. Ez a szám 39%-ra csökken, ha képességet és szak iránti érdeklődést is figyelembe vesszük.

A kutatásban együttműködő David Geary, aki az Egyesült Államokbeli Missouri Egyetem professzora hozzátette: „Bár a nemek közti egyenlőségben jobban teljesítő országok hajlamosabbak aktívan ösztönözni a nők részvételét a STEM szektorokban, mégis több nőt veszítenek a pályáról – akik ha a tudásuk szintjét vesszük alapul akár azt is választanák. Komoly gazdasági tényezők figyelhetők meg, melyek egyszerre járulnak hozzá a nők nagyobb részvételi arányához a STEM területeken a nemek közötti egyenlőség szempontjából gyengén teljesítő országokban, és a nők alacsonyabb részvételéhez a nemileg egyenlőbbekben.

Azokban az országokban, ahol nagyobb a nemek közötti egyenlőség, általában jóléti államok, melyek magas szintű szociális biztonságot nyújtanak az ott élőknek. Ott viszont, ahol kisebb az egyenlőség, a szociális biztonság is alacsonyabb és az életkörülmények is rosszabbak. Az UNESCO általános várható élettartam (OLS) adatait iránytűként használva a gazdasági lehetőségek és nehézségek feltérképezéséhez, a kutatók rájöttek, hogy a nemileg egyenlőbb országokban nagyobb az általános elégedettség is.

Stoet professzor szerint: „A STEM életpálya általában véve biztonságos és jól fizető, de az oka annak, hogy ne ezt az utat válasszuk változó lehet. A gazdagabb országokban, ahol a karrierválasztás viszonylag veszélytelen, a nők választhatnak nem gazdasági tényezők alapján is. Fordítva, azokban az országokban, ahol kevesebb a gazdasági lehetőség, vagy ahol bizonytalan a foglalkoztatás, a jól fizető és aránylag biztonságos STEM karrier sokkal vonzóbb lehet a nők számára”

Professor Geary hozzáteszi: „Lényegében, mikor csökkennek a gazdasággal kapcsolatos aggodalmak – ahogy a nemileg egyenlő országok esetében láthatjuk –, a személyes preferenciák erősebben jelennek meg. Ebben a helyzetben, a tudományos erősségekben és a szakmai érdeklődésben lévő nemi különbségek sokkal erősebben befolyásolják a főiskola és karrierválasztást, létrehozva a STEM paradoxont.”

A nők számának növelését célzó széleskörű erőfeszítések ellenére a STEM területeken a nemi arányok nagyjából stabilak voltak évtizedekig, ezek a megállapítások viszont segíthetnek hatékonyabbá tenni ezeket a módszereket.

 „Fontos hogy figyelembe vegyük azt, hogy azok a lányok, akik saját elhatározásból nem STEM területen tanulnak tovább – mert úgy érzik, nem azt akarják csinálni –, megalapozott okok miatt teszik ezt, ezért az összes lányt megszólító kampányok talán pénz és energiapocsékolásnak tekinthetőek.”- teszi hozzá Stoet professzor. „Ha a kormányok növelni akarják a nők részvételét a STEM szektorokban, egy sokkal hatékonyabb stratégia lehet az, hogy ha azokat a lányokat célozzák meg, akiket egyértelműen ’letértek’ a STEM ösvényről: azokat, akiknek a kedvenc tantárgya a természettudomány és a matematika, akik élvezik ezeket, de mégsem ezeket választják. Ha megértjük a motivációjukat, a közbeavatkozást úgy lehet tervezni, hogy meggondolják magukat.”

forrás

(A forrás által használt tanulmány: Gijsbert Stoet, David C. Geary. The Gender-Equality Paradox in Science, Technology, Engineering, and Mathematics EducationPsychological Science, 2018; 095679761774171 DOI: 10.1177/0956797617741719)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mechanic.blog.hu/api/trackback/id/tr9314592496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása