A cikk megjelent a ferfihang.hu-n 2018. január 6.-án.
A következő írás Matt Forney, www.returnofkings.com –on közreadott cikkének fordítása. Elérhető az alábbi linken: http://www.returnofkings.com/
Senki sem fog belerokkanni, ha alábecsüli a Star Wars rajongók mazochizmusát. A tavalyi Zsivány Egyes kivételével, az elmúlt húsz év minden Star Wars filmje tiszta, hamisítatlan szemét volt, a franchise mégis folytatódott, hogy túlszárnyalja a harmadik világ felének GDP-jét. A Star Wars: Az Utolsó Jedi a legfrissebb kiruccanás a messzi, messzi galaxisba, megdöntve a jegyeladási rekordokat egy újabb cukormázas keverékével az akciódús CGI és a társadalmi igazságosság hókuszpókuszának.
Az Utolsó Jedi azt is megmutatta, hogy a mainstream mozi kritikusok véleménye egyfajta fizetett hirdetés, mivel általános elismerésük a film iránt meghazudtolja a rajongókat, akikből ugyanez a mozi ellenérzést váltott ki. És a fanoknak fan igaza: Az Utolsó Jedinem csak a valaha volt legrosszabb Star Wars film, de könnyen az utóbbi évek egyik legrosszabb filmje is. Minden alkalommal, amikor úgy gondolom, hogy a Star Wars ennél már nem lehet rosszabb, a készítők valahogy egy kicsit mélyebbre ássák magukat a gödörben.
Az Utolsó Jedi nem csak a fehér-, vagy férfiellenes propaganda miatt rossz. Nemcsak azért mert levizeli a Star Wars univerzumát, beleértve az előző filmet, Az Ébredő Erő-t is. Az Utolsó Jedi azért rossz, mert alapvetően belebukik a történetmesélésbe, és mert nem érti, hogy mi is az a Star Wars.
Az Ébredő Erő rossz volt, de szelíden, ártalmatlanul, míg Az Utolsó Jedi nagyon felidegesített. Ki is mentem volna a moziteremből, ha Roosh nem kért volna meg rá, hogy értékeljem a filmet a ROK számára. Itt van akkor, hogy ez az epizód miért lett szörnyű. És igen, ez az értékelés tele van spoiler-rel, de kit érdekel?
Fehér Férfi Kívül Tágasabb
Hogy igazságosak legyünk, Rian Johnson rendező előtt nagy feladat állt, fel kellett takarítani a J.J. Abrams által otthagyott romokat. Az Ébredő Erő telis-tele volt Halálcsillag méretű lyukakkal, ami még egy kiváló rendezőt vagy írót is megizzasztott volna. Példaként az előző részből: megállapítható, hogy a Birodalmat legyőzték, és a Köztársaság uralja a galaxist, mégis van még „Ellenállás” a Lázadók által az eredeti filmben. Ugyan mi ellen állnak ellen?
Az Utolsó Jedi onnan folytatódik, ahol Az Ébredő Erő befejeződött. Annak ellenére, hogy a Halálcsillagot Starkiller bázist elpusztították, az Lázadók Ellenállást sarokba szorítja az Birodalom Első Rend a Hoth egy meg nem nevezett bolygón, ahonnan menekülésre kényszerülnek. De ne aggódjunk: ez a film nem képkockáról képkockára való másolata A Birodalom Visszavág-nak. Mivel Rian Johnsonnak be kellett bizonyítani, hogy nagyobb a farka J.J. Abrams-énál, úgy döntött, hogy plagizál a Jedi Visszatérből is!
Az Utolsó Jedi-ből nagyon sok minden egy tudatos pofon a Star Wars fehér férfi fanjainak. Például az Ellenállásnál mindegyik vezető tábornok nő, beleértve Leia (Carrie Fischer) hercegnőt tábornokot, ami megmagyarázza hogy miért lettek az előző részben még a galaxist uralókból egy maréknyi űrhajóba száműzve. Az Első Rend mindegyik katonája és tábornoka egy kivétellel fehér férfi, míg az Ellenállás tejes létszáma Poe Dameron (Oscar Isaac) kivételével nem fehérekből, és nőkből áll.
Poe messze a legérdekesebb karakter a filmben, még ha azt is nézzük, hogy a forgatókönyv milyen irányba is megy, lényegében leszarva őt. Gyakorlatilag hallhatod, ahogy az író azt motyogja: „Baszd meg mérgező férfiasság!” minden alkalommal mikor feltűnik a vásznon. Annak ellenére, hogy előrelátó és bátor, Poe-t mindig leordítja a női feljebbvalója hogy „túl forrófejű”. Például bátorsága ellenére, mikor is kiiktatja az Első Rend egyik cirkálóját a film kezdetén, Leia lefokozza őt „vakmerőségéért”.
Később a filmben, miután Leia komába zuhan, azután hogy csodával határos módon túlélte az űrrel való közvetlen kapcsolatot (ne kérdezd) Poe rájön, hogy a Leia helyére lépő lila hajú (igen, tényleg az) HR lady Holdo (Laura Dern) azt tervezi, hogy öngyilkos és gyáva módon evakuálja az Ellenállók utolsó cirkálóját egy fegyver nélküli szállítóhajóba. Poe okosan lázadást szít, csak Leia áll Holdo mellett, akinek a terve azzal végződik, hogy két tucat Ellenállón kívül mindenki meghal. Kiváló munka Holdy!
A film másik szála, főszerepben Finn-nel (John Boyega), egyaránt íztelen. Frusztrálva HR lady Holdo vezetésre való teljes alkalmatlanságával, Finn összeáll Rose Ticoval (Kelly Marie Tran) a down szindrómás kommunista Montagnarddal, hogy találjanak egy kódfejtőt, aki képes meggátolni az Első Rendet, hogy kövessék az Ellenállást a hiperűrön keresztül. Elmennek Canto Bright üdülőbolygóra, és szó szerint elkezdenek embereket gyilkolni, akiknek az volt a bűnük, hogy gazdagok voltak. Ez egy Szellemirtók szintű szemét.
De ezek egyike sem fogható ahhoz, ahogy Az Utolsó Jedi megerőszakolja Luke Skywalker (Mark Hamill) karakterét. A cselekmény fő szála Rey (Daisy Ridley) köré épül, aki egy utcai csibész, egyfajta feminista Mary Sue, ahogy próbálja meggyőzni Luke-ot hogy segítsen az Ellenállásnak, és készítse fel őt az erő használatára. Luke kezdetben visszautasítja, aztán kicsit nyafogva arról, hogy a Jedi megérdemli, hogy befejezze, vonakodva eleget tesz Rey akaratának. Hamill teljesítménye zavarba ejtően gyenge Luke karakterfejlődése pedig egy beteg vicc, versenyre kelve azzal, ahogy Az Ébredő Erő ábrázolta Han Solo-t egy kivénhedt Pán Péterként.
Az egyetlen jó dolog Az Utolsó Jedi-ben az, hogy Rey messze kevesebb időt kapott a vásznon, mint Az Ébredő Erő-ben. Ő egyszerűen nem szerethető, mézesmázos, es nem valóságos – példaként ott vannak a bizarr telepatikus párbeszédjei a filmbéli ellenfelével Kylo Rennel (Adam Driver) – de ez még mindig fejlődés. Sajnos a további SJW maszturbációs fantáziák, mint Rose és Holdo – akivel kapcsolatban biztos vagyok abban, hogy azért kapott lila hajat, hogy bemutathasson vele a rajongóknak – lehúzza ezt a pozitív felemelkedést.
Első a propaganda, aztán a cselekmény
Az Utolsó Jedi ragaszkodása ahhoz, hogy lenyomja a társadalmi igazságosságot a nézők torkán csak egy ok, ami ezt a filmet rosszá teszi. Rian Johnson képességeit egyértelműen meghaladta a Star Wars: az egyetlen jó filmje a 2005-re datált Beépülve (eredeti címe: Brick), egy mókás egyvelege a tini drámának és a noir-nak. Az Utolsó Jedi cselekményfejlődése, tónusa, karakterfejlődése és minden más zavaros és értelmetlen.
Példának okáért, a három felvonásos dráma második részének sötétnek és borongósnak kellene lennie, amiben a hősök tesztelik a képességeiket a túlélésért és a diadalért. De távol kerülve a sötétségtől Az Utolsó Jedi egy a maga hangnemében teljesen alkalmatlan bohózat. A film első része egy ostoba komédia Poe Dameron és az Első Rend tábornoka között, ami nem vicces és egyáltalán nem illik a történetbe. Hasonlóan ahhoz, mikor az egyik telepatikus telefonszex alatt, Rey arról panaszkodik, hogy Darth Bugman levette a felsőjét, ezzel a jelenetet éppoly kényelmetlenné téve, mint a Girls című sorozat azon részében ahol Lena Dunham karaktere rajtakapja Adam-et, ahogy épp kiveri.
Ezek a folyamatos hangsúlyváltások nem csak nyikorgósak, de aláaknázzák a film ünnepélyességét, amire annak szüksége van. Az eredeti Star Wars filmek a 20. század hagyományos mítoszaiban és kalandtörténeteiben gyökereznek, és amíg néha-néha gondtalanok, alapvetően komolynak hatnak. Az Utolsó Jedi alapjaiban komolytalan, helyettesítve az eredeti sorozat hősies érzését egy „hagyd a múltat elpusztulni” féle hipszter nihilizmussal. Éppen ezt ábrázolja mikor Luke és Yoda eldönti, hogy elpusztítja a Jedi könyvtárat azért, mert Rey a taknyos 14 éves kislány bölcsebb, mint a történelem összes Jedije által összegyűjtött valamennyi tudás.
Rian Johnson rakománykultusz gondolkodása más módon is megfertőzi a filmet. A történet elején el kellett fojtanom a röhögést mikor az Ellenállás leleplezi a mélyűri bombázókat, amelyek ledobják a robbanótöltetet a bombakamrából pontosan úgy, ahogy a repülőgépek teszik. Az űrkommandót (eredeti címe: Wing Commander) könyörtelenül kigúnyolták ezért 1999-ben, de a kritikusok IQ-ja kb 5 ponttal csökkent azóta, így senki nem vette észre, hogy mennyire retardáltnak tűnt ez a jelenet. Természetesen az X-szárnyú/TIE vadász légicsatának az eredeti sorozatban a második világháború szolgált alapul, de még George Lucas sem volt olyan hülye, hogy ilyet műveljen.
Ráadásul Az Utolsó Jedi ragaszkodása ahhoz, hogy leckét adjon a nézőknek kultúrmarxizmusból aktívan szabotálja a cselekményt is számos módon. Például a film végéhez közeledve, Finn egy öngyilkos támadást vezet az Első Rend ellen, ami megmenthetné az Ellenállást. Az ő feláldozása egy nagyszerű momentuma lehetett volna a filmnek, megmutatva azt, hogy a karaktere mennyit fejlődött Az Ébredő Erő óta, ahol teljesen gyávának ábrázolták.
De mikor Finn ott tart, hogy meghaljon, Rose megállítja azzal, hogy úgy kell győzniük, hogy „megmentjük azt, amit szeretünk” és nem úgy hogy „megöljük azt, amit utálunk” (vagy valami ilyesfajta baromság), ezzel kijelölve az Ellenállás végzetét a folyamatban. Szép munka, idióta. Legalább ezután meghal, megmentve minket az orrhangjától és a rusnya képétől.
Végezetül Leia tábornoknak valahogy sikerül a teljes felelősséget elhárítania amiért Kylo Ren az erő sötét oldalára állt, annak ellenére, hogy ő az anyja. Ahogy Az Utosó Jediben, úgy Az Ébredő Erő-ben is Darth Bugman minden haragját Han Solora (az apja) és Luke Skywalkerre összpontosítja, Leia valahogy kimarad ebből. És a tény ellenére, hogy Leia fia az Első Rend második leghatalmasabb embere – azt jelentve ezzel, hogy Leia közvetlenül felelős a galaxisban lévő háborúért – senkinek semmi problémája azzal, hogy az Ellenállás egyik vezetőjeként szolgáljon.
Küldjük nyugdíjba a Star Wars-t
A központi probléma a Star Wars filmekkel – vagy bármilyen klasszikus franchise elővételével – hogy a kortárs filmgyártók nem értik, hogy mi tette az eredetiket nagyszerűvé. A Star Wars a 70-es évek produktuma: egy hősies történet a jóról és a gonoszról, kulturális motívumokat felsorakoztatva melyek a korabeli amerikaiak előtt nem volt ismeretlen. A Bugman-ek, mint Rian Johnson vagy J.J. Abrams látják a Star Wars főbb elemeit, de anélkül hogy elmerülnének a kulturális miliőjében, a legjobb, amit tenni képesek az egy nagy költségvetésű rajongók által megálmodott SJW nonszensz.
Ez minden, ami Az Ébredő Erő vagy Az Utolsó Jedi lenni tud: jelmez és CGI. Az X-szárnyúak, fénykardok és űrlények olyannak tűnhetnek, mint az eredeti trilógiában, de a szív és lélek hiányzik belőlük. Gyenge törtnet, balos agitprop és ostoba viccek jellemzik. Az Ébredő Erő unalmas és nehézkes volt, de Az Utolsó Jedi arra késztet, hogy vágyj Jar Jar Binks komolyságára. Igen, ennyire szörnyű.
Ironikus, hogy Kylo Ren nihilista mantrája, a „hagyd a múltat elpusztulni”, amilyen alkalmatlan egy Star Wars filmhez, olyan precízen írja le, hogy egy modern mozilátogatónak hogyan is kellene kezelni a franchise-t magát. A Star Wars elpusztult, kockafejűek. És nem fog visszajönni. Itt az idő, hogy hátra vigyük a sufniba és golyót repítsünk a fejébe. Az eredeti trilógia remek volt és néhány videojáték is hozta a szintet, de a majom meghalt, a műsor véget ért.
------------------------------
Szómagyarázat:
Bugman – tipikusan balos városlakó, konzumidióta, hóna alatt a MacBook-jával, iPhone-nal a zsebében (Magyarországon ezekre nincs mindnek pénzük), akinek nincs saját gondolata, véleményét blogokról szedi össze, divatlapok öltöztetik, nálunk, magyaroknál őket hívjuk „értelmiséginek”.
CGI – számítógépes animáció
SJW – magyarul: Társadalmi Igazságosság Harcosai
ROK – a Return of Kings közössége, a weboldal ahonnan ez a cikk is származik.
Rakománykultusz – a wikipédiáról: rakománykultusz-tudomány az a tevékenység, mely külsőségeiben hasonlóságot mutat a tudományos munkával, de módszereiből hiányzik a valódi tudományokra jellemző integritás.
